|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 4 találat | lapozás: 1-4 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Bartha Loránd 2008. július 19.Kolozsváron a Barabás Miklós Galériában július 5-én megnyílt Morfogenézis címen a Hatok, frissen végzett képzőművészek /Bartha Loránd, Bándi Emese, Herczeg Eduárd, Orosz Annabella, Szőcs Zsuzsanna és Zsigmond Adél/ kiállítása. A képzőművészetben egyre nagyobb teret hódít a fotográfia, ezt jelzik Bartha Loránd és Orosz Annamária munkái. Szőcs Zsuzsanna pszichológiát végzett, festményeivel van jelen. Bándi Emese a különböző művészeti ágak határainak körvonalait vizsgálja. A szobrászatot Herczeg Eduárd képviseli. /Kolozsi Tibor: Morfogenézis, ahogyan a Hatok látják. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./2008. augusztus 2.Július utolsó napjaiban tartották az erdélyi diákszínjátszók Fotosmartonoson a II. Országos Diákszínjátszó Tábort a Bolyongó Színházi Egyesület, az Osonó Színházműhely és a Plugor Sándor Művészeti Líceum szervezésében. A tábor szerves folytatása a Sepsiszentgyörgyön áprilisban szervezett Országos Diákszínjátszó Találkozónak, ezúttal minden erdélyi diákszínház két-két középiskolással képviseltette magát. Intenzív programot szervezett számukra Fazakas Misi színész segítőtársaival, Gecse Ramóna színművészetis hallgatóval és Bartha Loránddal, az Osonó Színházműhely színészével. /Váry O. Péter: Országos diákszínjátszó tábor Fotosmartonoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./2009. október 6.A legjobb csapatnak járó díjjal és rendezői különdíjjal tért haza a sepsiszentgyörgyi Osonó Színházműhely a hét végi I. Mezőkövesdi Színházi Fesztiválról. A Fazakas Misi rendezésében kétszáztizedik alkalommal bemutatott Részletek a bolyongás meséiből című díjnyertes előadással a diákszínház háromhetes februári thaiföldi turnéra kapott meghívást, ami annak eredménye, hogy a társulat két tagja, Fazakas Misi és Bartha Loránd augusztusban műhelyfoglalkozásokat tartott Thaiföldön. /(fekete): Az évad első díja az Osonónak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./2013. május 4.A közönségbarát költészetSepsiszentgyörgyön tartották az Erdélyi Slam Poetry-bajnokság második, székelyföldi fordulóját. A kezdeményező Márkus András költő neve nem ismeretlen a háromszéki fiatalok körében, több alkalommal is fellépett, azaz slamelt Sepsiszentgyörgyön. A műfaj sajátosságairól, erdélyi elterjedéséről kérdeztük. – Mi a slam poetry jelentése, milyen műfajról beszélhetünk? – Kockázatos meghatározni, mert gyakorlatilag mindenkinek van külön értelmezése erről. Persze, rá lehet fogni, hogy a rap és a költészet közötti valami, sokan a zenével kapcsolják össze, sokan improvizatív jelleggel ruházzák fel. A lényeg, hogy előadói műfaj, saját (nem föltétlenül előre megírt) szöveg előadásáról van szó. Közönségbarát, a közönségnek szól. Az előadás alatt sokkal közvetlenebb a viszony a közönséggel, mint például a szépirodalom esetében. – Van-e „képlete”: mennyi az irodalom és mennyi az előadóművészet? – Ez változó. A slam művelői többnyire költőkből, színészekből, rapperekből kerülnek ki. Az utóbbiaknak az előadói rész az erősségük, és a szövegben kell felzárkózniuk, míg a „hagyományos költőknek” az előadói részre kell inkább odafigyelniük. De olyan is akad, aki csak simán előkerül a semmiből, és slammer lesz. Nekem ez utóbbiak a kedvenceim. – Erdélybe hogyan gyűrűzött be a műfaj? Kik a legfontosabb képviselői? – Nagyon fontos szerepe volt az erdélyi slam bepörgésében a magyarországi vonalnak. Nem majmoljuk őket, de tanulunk tőlük, építkezünk belőlük. Itthon a Slam Poetry Erdély ad ennek hivatalos formát, összefogva minden ilyen jellegű erdélyi mozgolódást. Nekem az erdélyi kedvenceim: Bartha Loránd, Csinta Áron, Kocsis Pityu, Müller Heni és Vass Ákos (jelentős a sepsiszentgyörgyiek aránya – szerk. megj.). Egyrészt azért is Sepsiszentgyörgy a helyszíne a székelyföldi fordulónak, mert itt működik legjobban ez az egyre inkább feltörekvő, alulról szerveződő kultúra. Ugyanakkor Kolozsvár után itt él a legtöbb aktív erdélyi slammer. – Minek köszönhetően lett egy ilyen műfaj ennyire kedvelt Sepsiszentgyörgyön? – Sepsiszentgyörgyön a fiatal kultúra (s ezen belül aztán vitázhatunk, hogy underground, hipszter vagy alternatív) iszonyatosan bepörgött az utóbbi években. A wUnder köré csoportosult művész- meg kreatív brigád hatalmas szerepet játszik abban, hogy a fiatalok ízlését „jó irányba” terelje, illetve olyan újszerű, izgalmas megközelítést kínál az ifjúságnak a kultúra felé, amely lehetővé teszi, hogy a jelenleg divatos ágazatok által a hagyományos vonalakat is megismerjék. Úgy érzem, a fiatalok maximálisan fogékonyak a kultúra iránt, ezért nemcsak passzív nézői akarnak lenni, hanem aktív résztvevői, szervezői. Ez az, ami Sepsiszentgyörgyön sikerül a wUndernek. – Nagyon fontos a közönség. Azt nyilatkoztad egy interjúban, hogy pár perc alatt te lehetsz a király, vagy elnyelhet a süllyesztő. Ez az úgynevezett 15 perc hírnév, vagy annál többet is jelenthet? – Ebben az a szép, hogy míg az irodalmi életben, ha az ember valami rosszat csinál, annak a híre sokkal tovább tart, mintha valami jót csinált volna, addig a slamben sokkal kisebb a hibalehetőség – azaz sokkal több hiba megengedett. A slamnek erősebb a közösségformáló jellege. A kortárs szépirodalom folyamatosan belső, személyes vagy éppen politikai érdekeknek esik áldozatul, míg a slam teljes mértékben érdekektől mentes, mindenki azért csinálja, mert élvezi. És ettől annyira vagány. TUROCZKI EMESE Háromszék (Sepsiszentgyörgy) lapozás: 1-4
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
